udv-hsz hsz-csik
2017-05-27

Min: 18
Max: 20
Min: 4
Max: 7

Oklánd

Oklánd falu, más néven Homoródoklánd, románul Ocland, a mai Romániában, Hargita megye déli részén fekszik. Községközpont, két falu, Homoródkarácsonyfalva és Homoródújfalu tartozik hozzá.
Székelyudvarhelytől 20 km-re, délkeletre, a Kis-Homoród bal partján fekszik, az egykori homoródi járás székhelye volt.

A falu keletkezéséről nem lehet találni semmiféle adatot. Archeológiai kutatások bizonyítéka szerint ez a vidék már nagyon régóta lakott terület. Az első települések több mint valószínű a Kustaly várának vízmosásos lankáiban, az Oláh patak környékén, a karácsonyfalvi Belmezőben, a Senyőben létezhettek. Itt Jánosfalvi Sándor István leírása szerint „ekevasán talált orsóhegy vastagságú arany írótoll, lapos kövekkel befedett római urnák, könnycseppfogó kis koszelencéket” találtak. A mai Oklánd helyén egy ún. fogadó, beálló csárda lehetett, ahol a szentpáli sóbányából megrakodott s a Belföldre igyekvő szekerek pihenőt tartottak.

A Mogyorós- és a Szilas-patak közti kis nyergen a homoródszentpáli római castrumhoz tartozott őrtorony sáncai láthatók, amit a helyiek Hagymás váraként neveznek. A falutól keletre emelkedik Kustaly vára, amely a 11.-12. századi magyar határvédelmi rendszer része volt. A falu unitárius temploma románkori, a 15.-16. század fordulóján gótikus stílusban átépítették. Mai formáját az 1938-as átépítés során nyerte el. 1910-ben 950 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 565 lakosából 546 magyar, 11 cigány és 8 román volt. A Rika hegység aljában fekvő községközpont szerepet betöltő falu a Kis Homoród két partjára települt. A falu nevének eredetével kapcsolatosan három elmélet létezik :
- I.jelenthet TÖLGYES VÍDÉKET, a német OK landból eredeztetve,
- II.jelenthet FELFÖLDET a szintén szász-ónémet nyelvből származó HOCH landból eredeztetve
- III.a Székely Oklevéltárban fellelhető adatok szerint viszont az Ágnes személynév Aglonth régies változata rejlik benne
Oklánd (Ocland) falu 1546-ban Akland néven jelentkezik oklevélben, 1567-ben a regestrum Okland néven 20 kapuval jegyzi. 1602-ben már Oklándnak írják.
Az udvarhelyi fellebviteli fórum jogszolgáltató testületének tagjaként ismerjük meg az oklándi Domokos Kelement egy ítélet jóváhagyó 1546. június 30-án kelt oklevélből. 1602-ben a Básta féle összeírás szerint ezen a vídéken három falu létezett. Az ezutáni korok feljegyzéseiből a jelentősebbeket említve kitűnik, hogy 1717-18-ban hallatlan szárazság pusztította ezen a vídéken.
1850-től Oklánd járási székhely lett, mely felölelte Erdővídék 37 települését is, mely addig 1635. május 7-től mint különálló fiúszék működött.

Látnivalók:

1. A hagymási nárciszrét

A községközpont leglátogatottabb helye a hagymási nárciszrét (természetvédelmi terület), ahol hófehér csillagos nárcisz (népiesen: kákvirág) és a sárga virágú zergeboglár (népiesen: pünkösdi rózsa) terem. Túrázási lehetőségek kínálkoznak Hagymás-várához, Kustály-várához vagy az Almási barlanghoz.
Hargita megye délnyugati részén elterülő természetvédelmi terület. Tulajdonképpen a Szénaság nevezetű hegyaljai fellápon termő hófehér színű csillagos nárcisz (Narcissus stellaris Haw.) és a sárga virágú zergeboglár (népiesen pünkösdi rózsa, azaz Trollius europeaus L.) tömeges elterjedésével találkozhatunk. A rét messze felnyúlik a Rika-hegység gyér tölgyesei alá. A népies magyarázat szerint a Hagymás név a "hagymás gyökerű nárciszról" származhat. A nárciszrétről újabb túrázási lehetőség kínálkozik a Nagy Merke-tetőre (1003 m), onnan a Homoródalmási-barlanghoz (összesen 15 km), a Rika völgyébe (Attila várához, Réka sírjához), vagy éppen Vargyasra.

2. A hagymási vár

A nárciszrét területén, a Szénaság (680 m magasságban) területén van. Az országúttól mintegy 300 méterre északra, egy négyszög alakú földsánc területét a nép Hagymás vára néven emlegeti. Tulajdonképpen a Mogyorós-patak és a Szilas-patak közti kis nyergen van a négyszögű „földvár". A homoródszentpáli római castrumhoz tartozó őrtorony (burgus) védőtöltései, sáncai ma is jól kivehetők. Az ásatások során római jellegű kerámialelet került elő. A kis erődítmény alaprajza vár méretei 33x30 méter lehetett.

3. Kustaly vára

Az országúttól jobbra (délre) közelíthető meg. Az országút tető előtti kanyarban, a híd mellől indulhatunk a hegynek felfelé, mintegy 50 perces gyaloglással érjük el a vár területét. A középkori emlék romjait a régi rikai út és a hagymási út közötti gerincen, bükkerdővel borított bozótos helyen, Rika hegységben levő Lapjas tetőn látható, 786 m tszf. magasságban. A vár romjai egy magasabb, erdővel borított hegyháton vannak Kivehető a központi zömtornya, az azt körülvevő lekerekített sarkú védfal és a védőárok. Ovális alaprajzú (65x35 m) vár lehetett.

Adatokat gyűjtötte: Benedek József Gy

A faluról bővebben: www.okland.ro

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
Magyar | Romana | English | Deutsch